Nápoly képek

Nápoly leírás

Nápoly, látni és…. majdnem lekésni a repülőgépet. 2012. március

A repülőtéri hangos bemondóban már a második figyelmeztetés hallatán, a motozás után zokniban,  cipő és táska a kézben rohantunk a kapuhoz, ahol láttuk, hogy a reptéri busz elindul, majd fékez és visszatolat értünk. Az utolsó egyben nagyon izgalmas felszállásunk volt Ferihegy 1-ről. Mindez az otthon maradt személyi igazolvány miatt volt. Izgultunk, hogy a szülők vissza érkeznek az igazolvánnyal vagy minket visznek haza, -és  „meghalunk” a feledékenységem miatt , amiért kimarad most Nápoly, Sorrento, Pompei.

Kora este érkeztünk, így az első úti cél egy pizzéria volt. Megnéztük Nápoly főbb nevezetességeit, utaztunk a második napunkon Pompeibe, harmadik napon Sorrentóba. Amikor vissza értünk ezekből a városokból, részletekben fedeztük fel Nápolyt.  Sorrentoból terveztük, hogy átutazunk Capri-ba és Amalfi-ba de győzött a fáradtság, így járt Pompeii-ben a Vezúv is. Egyáltalán nem lehetetlen ezeket a helyeket is bejárni és bele sűríteni ebbe a pár napba. Mi nem ezt tettük, kényelmesen kávézgattunk, finom ételeket ettünk, megismertük a pizza másik fajtáját amit olajban sütnek, mint nálunk a lángost. Pizza frittata egy félbe hajtott tészta, belül töltelék és forró olíva olajban sütik.

Az izgalmakat kipihenve 1,5 óra alatt megérkeztünk Nápolyba (Capodichino). A repülőtér nem nagy, könnyen átlátható volt. A kijáratnál egyből a helyi és távolsági buszmegállók. Követtük a tömeget, ahol a legtöbb ember már szállt fel a buszra oda mentünk (Alibus kék színűek http://www.napoliunplugged.com/naples-alibus-airport-shuttle ). Szerencsére felfértünk és a városközpontban a Garibaldi térnél (Central Station ) van az első megálló, majd a kikötőnél (Porto ) az utolsó és fordul vissza, a jegy 3 EUR / fő volt. Az itt töltött majdnem négy napunk központi helye a hatalmas nagy, a közlekedésben tejesen káoszt mutató Garibaldi tér. Innen lehet a helyi a távolsági buszokra illetve vonatokra felszállni. Az új vasútállomás építése miatt kicsit nehezen lehet kiigazodni az amúgy is zsúfolt, forgalmas téren, ahol vigyázzunk az össze-vissza közlekedő autókra. A téren található pár három csillagos szálloda azoknak akik szeretik a központi szállást.  Mi kb. 10 perc gyaloglásra a Kikötő (Porta di Messa) az Új vár (Castel Nuova) mellett egy új H2N négy csillagos szállodában laktunk (Via Nuova Marina), amiről csak jókat tudok mondani. A reggeli kifogástalan és ha kérünk a pincértől kávét vagy  cappucinót akkor nem kell az automatán készített kávét fogyasztani. Nagyon finom, erős nápolyi jellegzetes kávét főznek. A szoba gyönyörű volt, padlószőnyeges, tiszta, csendes, modern, minimál berendezéssel.

A szállodából gyalog 10 percre a Castel Nuovo (Új vár) nézhetjük meg, tovább gyalogolva a tenger vonalában egy diadalívet látunk (Fontana dell’Immacolatella) és a Castel dell’Ovo (Tojás vár) lehet elérni. A vár után a Lungo Mare-n  (hosszú tengerpart)gyalogolhatunk tovább, vagy a házak között felfelé indulva (Via S.Lucia) 5 perces út és a  Piazza del Plebiscito és a Nápolyi Királyság uralkodóit ábrázoló szobrokhoz, falfülkéihez  érünk (Palazzo Reale). Pazar, hatalmas tér fogad minket az uralkodók szobraival. Ezekre a téglából épült falfülkékre azért volt szükség, hogy megtámassza a palota falait a süllyedéstől, mert a város alatt barlangok és folyosók vannak. Meg is érkeztünk a történelmi belvárosba (Centro Storico). Rengeteg látnivaló van Nápolyban, imádni való város a maga szélsőséges megjelenésében. Találkozunk a pompával, a ragyogással, a szegénységgel, a szeméttel és a szenvedéllyel. A sétánk során láttunk hatalmas palotákat a tengernél, mellette omladozó házat a szeméttel, de előtte a helyi emberek zenélnek, énekelnek. A tereken a gyerekek és a felnőttek is fociznak mindegy, hogy este 10 óra van vagy délután. A Palazzo Reale-n találjuk a város legrégebbi kávézóját a Gambrinus-t. Ezt a hatalmas és széles teret felvonulásokra használják ( Piazza del Plebiscito).

A palota oldalán már látjuk Olaszország egyik legnagyobb operaházát (A Teatro San Carlo), majd az árkádsoron tovább kiérünk a Galleria Umbertohoz ami kívülről ütött kopott de belül gyönyörű üveg menyezettel,olyan mint egy pókháló,a márvány padlóval, üzletekkel. Itt nincs szerencse forgó lyuk a sarkunknak mint Milánóban, itt a padlót a csillagképek díszítik márványból. A következő kis tér a PiazzaTriste e Trento. A Galleria Umberton találunk utcai édesség árusokat feltétlenül kóstoljuk meg a nápolyi fánkot a babát. Átmentünk a Galleria Umbertón egy bevásárló utcába érünk a Via Toledo. Rengeteg nagy márka üzleteivel találkozunk. A házak között a sötét sikátorokban ajándék árusok. Majd a híres spanyol negyed. Sétánk során egy kis sötét utcában, itthon 'késdobáló' szóval jellemeznénk a pizzériát ahol eddigi legfinomabb pizzát ettük. Kívülről a hatalmas kemence és a plafonig felpúpozott összehajtott papírdoboz látványa vitt be minket. A pizza a rendeléstől olyan maximum 5 percre az asztalon volt. Vékony, könnyű ropogós tészta…. ahogy kell. A legolcsóbb pizza 3 Eur, viszont a négy évszak pizza is csak 5 Eur-ba került. Ahogy gyalogoltunk rengeteg templomot láttunk, a tereken gyerekek fociznak,a tengernél a fiatalok bandáznak míg mások horgásznak. A város él, nyüzsög, a házak között ruhák száradnak, és a szűk utcákban állandó dudaszó. A motorosok jelzik, hogy jönnek és nem állnak meg a ház sarkánál, hogy benézzenek jön-e autó!

Hasznos:

Alibus megállói: kb 20 percenként 3 Eur jegy /fő a buszon kapható, Piazza Garibaldi, Porta di Messa (komp megálló innen indul a komp Capriba).

A repülőtérről a helyi „Uniconapoli” 3S busszal is tudunk a központba menni. Jegyet viszont nem a soförnél a buszon lehet vásárolni, hanem a helyi bárban (Bar) vagy a reptéri újságosnál (Edicola) vagy a dohány trafikban (Tabacchi) tudunk. A helyi jegy 90 percig érvényes, átszállhatunk vele illetve ezzel a jeggyel a város magasabb pontjait is megközelíthetjük, kb 1.2 Eur / db.

Capri: Nápolyból gyors hajóval Castell Nuovo-tól, 45 perc alatt érünk át kb. oda vissza 38-40 Eur /fő a jegy. A másik lehetőség komppal 60-80 perc 12-15 Eur /fő,  Calata Porta di Messa.

Pompei, Sorrento, Vezuv: a helyi vonat  (Circumvezuviana) használatával egy vonalon vannak. A Garibaldi téren a vasútállomás alsó szintjén találunk jegy pénztárat és az indulás helyét.

Sorrento képek

Sorrento leírás

Sorrento leírás

Sorrento ( Circumvezuviana: 1óra 20 perc az út, 4,5 EUR/jegy egy útra/fő) nevezetes, szép, üdülőváros a nápolyi-öbölben. Stílusos, sziklás hegyre épült városka. Fényűző, kifinomult luxus szállodákkal, hotelekkel. Emellett kedves panziók, kávézók, éttermek teraszain élvezhetjük a tájat, a szép kerteket, az utca hangulatát. Egy egyszerű, picike jól kiépített közlekedési csomópont, fenn ahol leszállunk a vonatról, ott találjuk a távolsági buszmegállót ahonnét a szerpentines, kanyargós utakon jutunk Amalfiba. Lenn a tengernél könnyen megtaláljuk a komp kikötőt, ahonnét áthajózhatunk Capriba. Sorrentoban egy központi utcán keresztül ( Corso Italia) jutunk Chiesa di San Francesco-hoz (Szt. Ferenc templom). Feltétlenül nézzünk be ebbe a barokk templom kertjébe, ahol kerengős, árkádos kialakítást látunk, ahol manapság is zenei koncerteket tartanak. A templom mellett már látunk egy gyönyörű, padokkal ellátott sétáló, pihenő utcát, ahonnét gyönyörű a kilátás a tengerre. Lefelé meredek kő lépcső visz a tengerhez. Ha lusták vagyunk 2 Eur-t van lift is. Máris a homokos tengerparton vagyunk. Fantasztikus érzés, mögöttünk egy magas sziklafal, előttünk a tenger. Végig sétálva a tenger vonalában a kikötőhöz érkezünk.  Mi itt leragadtunk, mozdulni se tudtunk, így ez alkalommal nem mentünk tovább Capriba. Vissza gyalogoltunk a Corso Italia-ra, ahol bámészkodtunk az üzletekben, megnéztük a helyi  kézműves jellegzetességeket, a famozaikokat (intarziákat). Különböző formákat készítenek, ékszerdobozoktól a bútorokig, képek, kis ajándéktárgyak minden megtalálható. Elengedhetetlen megkóstolni a Strega-t édes, sárga likőr, a finom bivalytejből készült ricotta-t, mozzarella-t.

Pompei képek

Pompei leírás

Pompei leírás

Pompeii  a Kr.e. 8.században és manapság Autógrill pihenőhellyel:

Nápolyból a Garibaldi téren található vasútállomás alsó szintjéről indul a helyi vonat (Circumvezuviana http://www.napoliunplugged.com/naples-circumvesuviana-railway) mint nálunk a HÉV. Jegyet helyben az alsó szinten az indulás előtti elektromos beléptető kapu előtti pénztárban tudunk vásárolni.  Ugyanezen a vonalon jutunk el a Vezúvhoz (Herculaneum megálló) és a végállomás Sorrento. Herculaneum-ból busz visz a kráterhez.

Pompeii a Villa dei Misteri (35 perc az út és 3,2 EUR/jegy egy útra/fő) megállótól 100 méter kb. a bejárat és a pénztár.  Az utazás a vonaton kalandos volt, a hangulatot a kolduló cigányzenészek csinálták. Harmonikáztak, énekeltek és doboltak hozzá. Addig nem mentek tovább amíg jelezted, hogy nem adsz pénzt, vagy ha adsz akkor azért. Pompeii-t bejárni nem szükséges idegenvezetővel, a pénztárban a jegy mellé adnak térképet. Ami szükséges a kényelmes túra cipő. Meglepő látni, hogy a mindennapi életből mi maradt meg a Vezúv nagy kitörése után. Tipikus római kori város, védőfallal, temetővel és négy részre osztott városrésszel. A központi részen a fórum, a piac, a fürdők, és az Autógrill. Szabályos utcák, láthatóak a kocsikerekek vájta nyomvonalak. Felfedezhetjük a vízvezeték rendszert, az esővíz gyűjtő ciszternákat. Érdemes megnézni a Bordélyházat az ottani életet ábrázoló freskókat és feliratokat, Amfiteátrumot, a Teatro Grandét és még mindazt amit a lábunk bír. Késő délután érkeztünk vissza  a szállodába, erőt vettünk, hogy folytassuk Nápoly felfedezését. A történelmi központ Spaccanapoli részéhez gyalogoltunk ahol megnéztük a  Santa Chiara szabadon álló harangtornyát. Spaccanapoli Nápoly leghíresebb utcája, ami az óvárost kettéosztó nyíl egyenes főutca. Majd a Piazza del Gesú Nuovo a főtérhez mentünk. Itt található az Új Jézus templom (Gesú Nuovo) és a tér közepén a hatalmas Szűz Mária emlékmű (Giuliadell’Immacolta). Majd a szokásos utcán lefelé (Via Toledo) a pazar kirakatokat bámulva vissza a szállodába.